Legfrissebb híreink

Megoldáskereső, hogy a moratórium után ne dőljenek be hitelek

Az MNB körlevelet küldött a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezeléséről az érintett hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak. A jegybank elvárja, hogy dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, megoldásokat, amelyekkel megfelelően kezelhetik az előállt helyzeteket. Ilyen megoldás lehet rövid távon, ha az adós csökkentett törlesztőrészletet, vagy csak kamatot fizet (a törlesztés egyidejű átstrukturálásával). Hosszabb távú megoldás lehet, ha a pénzügyi intézmény meghosszabbítja a futamidőt.

Lakásfelújítás: a szándék megmaradt

Jó hír az állami támogatás és a személyi jövedelemadó-visszatérítés, rossz a hitelkamatok növekedése és az erősödő infláció: a lakásfelújítási programra - melyben 3 millió forintig a fele költséget visszaigényelhetjük – elsősorban a családi házban, falun élők kacsingatnak. Eddig ötvenezren igényelték vissza a befektetett pénzük ötven százalékát.

Csúcson a magyarok hitelétvágya

Az egy évvel korábbihoz képest, harmadával több, összesen 111,4 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek novemberben a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A hitelfelvételi kedv első sorban annak köszönhető, hogy nagyon kedvező kamatkörnyezet volt Magyarországon, egészen az MNB kamatemelési ciklusának kezdetéig, 2021 júniusáig. Emellett a számos otthonteremtési támogatás is ösztönzött hitelfelvételre – mondta az RTL Klub reggeli műsorában a Financial Expert hitelszakértője.

Négyből három fiatal használ bankkártyát

A banki kapcsolatokkal rendelkező 19-29 éveseknek 78 százaléka használ valamilyen bankkártyát, ám internetbanki vagy mobilbanki szolgáltatásokat jóval kevesebben, mindössze 38, illetve 45 százalékuk vesz igénybe - áll a K&H harmadik negyedéves felmérésében. A hazai kibocsátású összes bankkártya 8,3%-át regisztrálták a mobiltárcákba 2021. március végéig.

Fele pénzre számítanak, ha elérik a nyugdíjkorhatárt

Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval - átlagosan 9 évvel - korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék. Az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több, mint felét (53%) fogja kitenni.