A klímaváltozás és a hitelezés összefüggései

A klímaváltozás és a hitelezés összefüggései
A klímaváltozás és a hitelezés összefüggései

Magyarország is a melegedő országok közé tartozik: előrejelzések szerint 2100- ig növekedni fog nyáron a hőségnapok száma, illetve a maximum hőmérsékletek is előreláthatóan emelkedni fognak.  A vizsgált amerikai jelzálog hitelezés példájából és a környezeti fenntarthatóságot előmozdítani kívánó jegybanki célokból is látható, hogy egy-egy klímacélnak a (regionális) gazdaságra és a társadalomra is komoly hatása lehet.

A Magyar Nemzeti Bank márciusi Hitelintézeti szemléjében Kolozsi Pál Péter, Ladányi Sándor és Straubinger András felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás jelentette kockázatok és lehetőségek megismeréséhez elengedhetetlen a megbízható pénzügyi információk hozzáférhetősége és transzparenciája.

Megfelelő építészeti megoldások

A jegybankok fedezetpolitikájukkal, eszközvásárlásaikkal tudják a környezeti fenntarthatóságra való átállást támogatni. A jegybank dönthet pozitív ösztönzők alkalmazása mellett, de elfogadhat egy büntető megközelítést is. A környezeti fenntarthatóság előmozdítása érdekében szerencsés, hogyha a különféle hatóságok közösen megfogalmazott célok mentén összehangolt intézkedéseket hoznak. Az olyan vidékeken, ahol a már megépült lakóházak nem, vagy kevéssé lesznek fenntarthatóak környezeti szempontból, jegybanki intézkedések is támogathatják a megfelelő építészeti megoldások alkalmazását, vagy akár a hitelezés visszafogását is. A vizsgált amerikai jelzáloghitelezés példájából és a környezeti fenntarthatóságot előmozdítani kívánó jegybanki célokból is látható, hogy egy-egy klímacélnak a (regionális) gazdaságra és a társadalomra is komoly hatása lehet. Mindenképp fontos tehát az intézkedések legitimitásának kérdéseivel is foglalkozni.

A zöld hitel is jó példa

Magyarország is a melegedő országok közé tartozik: előrejelzések szerint 2100- ig növekedni fog nyáron a hőségnapok száma, illetve a maximum hőmérsékletek is előreláthatóan emelkedni fognak. Az augusztusi átlaghőmérséklet a különféle szcenáriók szerint például 1,5–8°C-kal lesz magasabb. Bár a klímatudósok szerint lesznek területi különbségek a hőhullámok gyakoriságának növekedésében az országon belül is, Magyarország kisebb területi kiterjedése okán ezek nem olyan jelentősek, mint az USA-ban. A hitelezés területi eloszlásának kérdései a klímaváltozásra való felkészülés szempontjából így, az USA-hoz képest vélhetően kevésbé kerülnek majd fókuszba. A mikroklíma és az épületek kölcsönhatásai miatt ez azonban nem jelenti azt, hogy felesleges lenne egy területileg differenciált megközelítés előnyeit és hátrányait számba venni. A városi hőszigetek jelensége például jól dokumentált a szakirodalomban, ezt bizonyos építkezési technikák mérsékelni tudják. A finanszírozott épületek tulajdonságaira pedig képes hatni a jegybank, ahogy ezt az MNB a zöld hitellel meg is teszi. 

Nagyobb arányban kitettek

A szemlében még olvasható Ritter Renátó tanulmánya, melyben a Magyarországon működő hitelintézetek vállalati hitelportfóliójának klímakitettségét mérte fel. A magyar intézmények a klímaváltozás negatív hatásainak nagyobb arányban lehetnek kitettek európai uniós társaiknál: a hazaiak 1,2 százaléka a vélhetően nagyon magas átállási kockázatoknak kitett felső negyedbe, míg több mint 55 százaléka a magas átállási kockázatoknak kitett közép-felső negyedbe került besorolásra. 

A Hitelintézeti szemle itt elérhető: 

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

avatar

Financial Expert