A jegybank szigorításokat javasol a lakáshitelek piacán

A jegybank szigorításokat javasol a lakáshitelek piacán
A jegybank szigorításokat javasol a lakáshitelek piacán

A lakáspiac túlértékeltsége növekvő aggodalomra ad okot, ez ellen a jegybank a banki tőkekövetelmények szigorításával is felléphet a közeljövőben – állapítja meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A jegybank a CSOK mellé felvehető 3%-os hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol.

A lakossági hitelállomány 2021-ben 15%-kal bővült, márciusra az éves dinamika 13%-ra mérséklődött részben a törlesztési moratórium megszűnése, másrészt a lombardhitelek állományának érdemi csökkenése miatt. Bár 2021-ben nominálisan új rekordot ért el a lakossági hitelkibocsátás, reálértéken még elmarad a 2018-as válság előtti volumenektől.

A támogatott hitelprogramok miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya, márciusban ez már 43% volt a lakáshiteleken belül, elsősorban a Zöld Otthon Program miatt. 

A támogatott hitelek növekvő aránya miatt az ügyfelek által fizetett kamatok kevésbé emelkednek, a kamatemelés így alig jelent meg az ügyfelek által fizetett átlagkamatokban. A piaci kamatok esetében 3-4 hónap késlekedéssel jelenik meg a referenciahozamok emelkedése.

Egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt az átlagos újonnan felvett lakáshitel-összeg, más hitelekkel (pl. személyi kölcsön, babaváró hitel, második lakáshitel) együtt ez már 17 millió forint, az egyszerre több (pl. CSOK-hitel+piaci hitel) lakáshitelt felvevők esetében ez 26 millió forint. Nőtt az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is: a hitelfelvevők felénél már elérte a 30%-ot.

Az MNB egyre nagyobb aggodalommal figyeli a lakáspiac túlértékeltségét. A lakáshitel felvevők pénzügyi kifeszítettsége fokozatosan emelkedik. 

A háztartási szegmensben az NPL-ráta (a nemteljesítő hitelek névértékének aránya a teljes hitelállománnyal szemben) az általános moratóriumot követően jobban emelkedett, mint a vállalatoknál. 

Február végén 4,3%-on állt, a személyi kölcsönök esetében 5%-ról 9%-ra emelkedett, a lakáshiteleknél viszont 1,6%-ról 2,8%-ra.  


A júniusban várható törlesztőrészlet alapján 8000 forint lenne a medián törlesztőrészlet-emelkedés a kamatstop nélkül. Legalább 15%-os és legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéssel 83 ezer (25%), 30%-nál és 30 ezer forintnál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedéssel 24 ezer (7%) ügyfél szembesülne.

A jegybank szerint a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő adósok számára kellene lehetővé tenni a további kamatstopot, ez mintegy 180 ezer hitelest jelent a jelenleg érintett 330 ezerből.

Az ügyfeleknek csak 3%-os kamatlábat kell fizetniük a CSOK-hiteleknél, az állami támogatással együtt azonban a CSOK-hitelek kamatlába magasabb a piaci kamatoknál, ez a bankokat pedig nem ösztönzi versenyre. A jegybank szerint a kormánynak itt is változtatnia kellene.

A lakáshitelek árazásában a bankok ma még nem érvényesítik a zöld szempontokat, az MNB szerint kedvező lenne, ha ez is megváltozna.  

Fotó: Pexels
avatar

Financial Expert